|
Vissza!
|
|
Nappal észre sem vesszük, hiszen a laikus szemlélőnek ő is csak ugyanolyan
bogár, mint a többi.
Sötétedés után azonban "királyfi lesz a békából": a
repkedő fényes pont igazi látványosság. Lássuk, mi a magyarázat a
jelenségre!
A szentjánosbogár okkal világít
Kb. 200 különböző szentjánosbogár fajt
különböztetünk meg. Egyes fajok esetében csak a nőstény képes világítani. A
fény kibocsátásának két célja van: a zsákmány elejtésében és a párkeresésben
is szerepet játszik.:
Tudniillik a szaporodást illetően nincs
"átjárás" a fajok között, vagyis minden faj csak saját fajtársaival tud
utódot nemzeni, sőt, fényjelzésük is fajonként eltérő. Egyes fajok nőstényei
azonban képesek utánozni egy másik faj villantásait, s ezzel odavonzzák a
hímet, majd egyszerűen felfalják.
A fényt a potroh elülső része termeli, a világítósejtek (fotociták)
segítségével. Ezek belsejében luciferin képződik, amely oxigént tartalmazó
környezetben (így a levegőben is, mely a potrohon található légcsöveken jut be
az állat testébe) átalakul, s fényrészecskéket (fotonokat) bocsát ki.
De akkor hogyhogy csak éjjel világít a szentjánosbogár?
A szentjánosbogár képes
a fényjelzés időzítésére, nappal nem pazarol. Idegrendszere képes ingerekkel
szabályozni, hogy mikor szabaduljon fel nitrogén-monoxid. Ez az, ami segít,
hogy a mitokondrium nevű szerv ne dolgozzon fel oxigént, amely így eljuthat a
potrohba, ahol a fenti folyamatoknak megfelelően így beindulhat a fényképzés,
s kezdődhet a társkeresés.
Rövid, de intenzív életet él
A párzási időszak júniusban kezdődik: a nőstények jóval nehezebbek a hímeknél,
legtöbbjük nem is tud repülni, ezért a fűben várja a hím érkezését. A párzást
követően a földbe rakják tojásaikat, melyekből 20 nap múlva kelnek ki a
lárvák. Érdekesség: a tojás és a lárva is világít (halványan), ez azt jelzi,
hogy életképes. A lárva-állapot 2 évig tart, amelyet mindössze 2 hétnyi
villógó bogár-élet követ.
Kihalófélben a szentjánosbogár!
A szentjánosbogár sok kártékony
rovart
is
elfogyaszt, így hasznos állat. Sajnos azonban a levegő és a víz
szennyezettsége miatt egyre kevesebb példány marad fenn, s mára már alig
láthatóak e különleges, repkedő fénybogarak. A mai fiatalok szerencsésnek
mondhatják magukat, ha látnak egy-egy szentjánosbogarat, legtöbbjük csak
nagyszüleik elbeszéléseiből hallhat róluk.
Forrás:
Duncsák Ágnes
|
|
|
